Változtattál már szokásaidon és sikerült csökkenteni energiafogyasztásodat, ám úgy érzed, még ennél is többet tennél? Esetleg szívesen áldoznál egy keveset egyéb hasznos energiatakarékossági megoldásokra? Ha igen, íme, néhány átgondolandó ötlet:
- Fontoljuk meg öreg kazánunk cseréjét – az újabbak sokkal hatékonyabbak elődjeiknél. Előtte azonban nézünk körül alaposan, kérjük ki szakember véleményét, mert jelenlegi lakhelyünk, rendszerünk, berendezéseink nagy mértékben befolyásolják, melyik lesz számunkra a legjobb kazán!
Bővebben ITT>>
Top tipp haladóknak:
- Szigeteljünk! Ez legyen a beruházások közül az első, ha még nem szigetelt otthonunk.
- Keressük meg és szigeteljük a huzatos helyeket! Jó gyakorlat különösen azoknak, akik régen épült házban laknak – a házi huzatcsökkentő módszerek megfizethetőek, hatékonyak és általában még az albérletben sem tiltakoznak ellene a főbérlők.
Ötletek és segítség hatékony szigeteléshez és nyílászáró szigeteléshez ITT>>
Amit még megtehetünk:
Térjünk át Ledre! Az utóbbi egy-két évben nagyot ugrott a népszerűsége és a kínálata is az alacsony fogyasztású LED izzóknak. Többtucat új modell kapható a boltokban, és lassan az áruk is csökken remélhetőleg. Ideje LED-re váltanunk
Biciklizzünk rendszeresen!A rendszerességen van a hangsúly! Ha csak pár km-t autóztunk/ 
buszoztunk eddig, de minden nap, és ezt váltjuk ki bringázással, az is igen jelentős előrelépés lesz a karbon-szegény életmód kialakításában a teljes évre nézve!
Osszuk meg tudásunkat! Túlvagyunk a saját kezű ajtó- ablakszigetelésen? Kitapasztaltuk, melyik a legjobb LED izzó? Mondjuk el mindenkinek, akit érdekel, segítsünk másoknak is az otthonzöldítésben!
Beszéljünk a klímaváltozásról! Az őszinte, baráti „klímabeszélgetés” az egyik legnehezebb, mégis legfontosabb dolog, amit az ügyért tehetünk. A klímaváltozásról szóló beszélgetések során könnyű aknamezőre futni. Az a legnagyobb kihívás, hogy úgy hozzuk fel a témát, hogy ne zavarjuk össze a beszélgetőpartnert, ne keltsünk benne bűntudatot vagy éppen a tehetetlenség érzését, ami miatt aztán elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ismét társalgásba bocsátkozzon a kérdésről.
További tippek ITT>>
Tudtad?
Mindannyian nagyon örülünk, ha sikerül megtakarításokat elérnünk: egyrészt takarékoskodtunk az erőforrásokkal, így hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövő generációk számára is maradjon, csökkentettük környezeti hatásunkat és kibocsátásainkat is, másrészt a családi kasszában is nagy eséllyel több pénzünk marad. Nem mindegy azonban, hogy megmaradt pénzünket mire fordítjuk!
Ha abból egy új háztartási gépet veszünk – ami eddig nem volt otthon –, akkor fogyasztásunkat nagy valószínűséggel csak rövidtávon csökkentettük, amint elkezdjük használni új gépünket, ismét megnő fogyasztásunk és így kibocsátásaink is… Ugyanez történhet akkor is, ha a megtakarított pénzt energia-intenzív szórakozásra fordítjuk. Ezekben az esetekben beszélünk „visszacsapó hatásról” (angolul: rebound effect), amely következtében az elért megtakarítások igazából nem hasznosulnak, és lábnyomunk nem csökken.
Mire fordítsuk a megtakarítást, ha el szeretnénk kerülni a visszacsapó hatást? Tippekért kattints IDE>>
A teljes tippet letöltheted ITT>>
